[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Andrássy ezutánösszeköttetésbe lépett a szerb demokrata párt vezérével, KuslanDragulinnal, a Slovenszki Jug szerkesztQjével s megvitatta vele148egy lengyel-magyar-szerb szövetség föltételeit és módozataits az Ausztria ellen tervezett együttmqködés lehetQségeit.Úgylátszik, a szerb demokrata vezérrel folytatott tárgyalásaibólmerítette ama reményét, hogy egy Ausztria-elleni mqködésreHorvátországban se talál egészen parlag mezQket.Azt javasoltaBatthyányiak, intézzenek kiáltványt a horvát néphez, amelybena legtágabb körq autonómiát helyezzék kilátásba egyedül amagyar nyelv országgyqlési privilégiumának biztosítása mellett»Ha gyQzünk  írta fQnökének  mindent módosíthatunk, halegyQzetünk, akkor semmit se vesztettünk.« Valószínq, hogyAndrássy belgrádi jelentéseinek döntQ befolyása volt Szemerééknemzetiségi,politikájára, mint az országgyqlés szegedi tárgya-lásai dokumentálták.A szabadságharc vezérei a délszláv kérdésben kettQthibáztak: elQször a nemzetiségi politikában az új tájékozódássalelkéstek, másodszor nem tudtak éket verni, illetve a meglevQhézagot kiszélesíteni a horvátok és szerbek között.Rajasics egyalkalommal panaszkodott, hogy a Horvátországgal való szövetségmint kQ nehezedik lelkiismeretére.149 A délszláv egység homá-lyos ködében néha felszikrázott a történeti, vallási és érdekbeliellentét: ott volt különösen a Szerómség hovatartozásának 86kérdése, ott volt az éles vita a bán és vajda politikai jogkörénekés méltóságának elsQbbsége körül, a latin kereszténységq horvátnép mély ellenszenve a görög-keleti egyház iránt, a parasztisorban sínylQdQ horvátság gazdasági inferioritása a módos városiszerb polgársággal és szabad községeiben kiváltságait uzurpálószerb birtokos osztálylyal szemben.Ezeket az ellentéteket1848-ban a magyar politikai uralom iránt érzett közös gyqlöletforrasztotta össze.Világos után pedig feloldódtak az elnyomásközös fájdalmában és szégyenében s az osztrákság mérhetetlengyqlöletében. IX.Az erdélyi román mozgalom külpolitikai vonatkozásai.A rendimagyar uralom mulasztásai Erdélyben.A moldvai és oláh-országi emigránsok.Jancu.A magyar-román béke.A ro-mánok csalódása.A magyar állami szervezetet bontogató nemzetiségi moz-galmak közt legkevésbbó állt külsQ hatások alatt az erdélyi ro-mán fölkelés.A mezQgazdasági proletariátus történeti forradal-mainak legtipikusabb tünetei közt indult és terjedt az erdélyiromán mozgalom, amelynek sötét tqzben lángoló úr- és ma-gyargyülölete a szociális igazságtalanság mély, szinte földalattikrátereibQl robbant ki a faji háború legborzalmasabb és legszer-telenebb túlzásaiba.Áll ez fQként az Érchegység és a Havasokrégióira, ahol a bányavidék hatóságai és a kincstári uradalmaktiszviselQi helóta-sorban tartották a bányászokat és a mócságot(Bucsum község pere, Varga Katalin szereplése stb.)150 Áll ezazután az erdélyi magyar nemesség birtokain uralkodó úrbérivisszaélésekre, a földesurak hihetetlenül szqkkeblq osztályönzé-sére, akik a 48.átalakulás után is  a nemzetQrség és a poli-tikai hatóságok támogatásával  kérlelhetlen közönnyel hajtot-ták be az úrbéri tartozásokat és a robotot.Még 1849 elején isZarándban azokat a román fölkelQket, akik önként letettéka fegyvert, a magyar ügyhöz csatlakoztak és hazatértek, a szol-gabirák szántani hajtották robotba.Joggal mondhatta CsutakKálmán alezredes, aki Zarándban egy honvédkülönitményt pa-rancsnokolt, hogy a sors keze érte utói a megyét, mert  azitteni birtokos urak rosszabbak voltak a szegény néphez, mint atatárok.151 Az erdélyi birtokos osztály az átalakulás szociálisvívmányait, amelyek existenciáját támadták, nem is köszöntemeg Kossuthnak.Teleki László 1850-ben azt irta Bethlen Jánosgrófnak, hogy Erdélyben a  magyar nemesség, mely a roboteltörlése által koldusbotra jutott, nem szereti Kossuthot. Nincs 88is rá semmi okuk, felelte Bethlen  mi mindig Széchenyi Ist-vánnal tartottunk.152• szociális szakadékok felett lebegett az erdélyi  rendi ma-gyar uralom, amelynek reform-törvényalkotásai messze mögöttemaradtak  legalább egy emberöltQnyi idQvel  a magyar-országgyqlésekéinek, holott ezeknek iramodási tempója sem elé-gítette ki a negyvenes évek közvéleményét.Az erdélyi háromnemzetek (magyar, székely, szász) és négy felekezetek (róm.kath.,a két protestáns egyház és az unitáriusok) kiváltságos kasztjaiegy jóformán idegen nemzetiségq jobbágyi pária rétegre súlyo-sodtak, amelyet kikezdett, alámosott a pauperizmus sötét tengere [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • elanor-witch.opx.pl
  •